Ezzel dicsekszik a félhivatalos pekingi Global Times, amely a 27 tagállam összteljesítményét hasonlítja össze az 1,4 milliárd lakosú Kínával. Ameddig az Egyesült Királyság is tagja volt az Európai Uniónak, a kínaiaknak nem ment volna ilyen gyorsan a felzárkózás.
A vendéglátó- és szórakoztatóiparban több vállalkozásban is jelen lévő Gerendainak múlt nyárig egymilliárdos veszteséget okozott a járvány, most mégis úgy gondolja, idén már máshogy lesz.
Átlagosan négynaponta csoportosítottak át tételeket a költségvetésben tavaly, kifutnak ugyan az állami támogatások, de ez sem fogja megállítani az ingatlanárak emelkedését, a húsárak pedig nem csak a kormány kegyéből csökkennek. Heti gazdasági összefoglalónk.
A kérdés annál inkább jogos, mert az idén újabb szénrekord várható az óriási energiaigény miatt.
Minden uniós tagállamban visszaesett a háztartások (a lakosság) fogyasztása, de ez nem változtatott azon az évek óta fennálló tényen, hogy csak a bolgár háztartások fogyasztanak kevesebbet a magyaroknál. Románia először előzte meg Szlovákiát egy főre jutó GDP-ben, Magyarország és Lengyelország előzése következik.
Uniós összevetésben a legnagyobb visszaesés Máltán volt, utánuk jön Horvátország, Spanyolország és Görögország.
Tavaly csak 2,3 milliárd utas repült, míg a világjárvány előtti évben, 2019-ben 4,5 milliárd. 2050-ben 10 milliárd utassal számolnak.
A nagy kérdés az, zavar lehet-e az Adidas- és a Nike-termékek piacán?
A várakozáson felüli GDP-növekedés áll a háttérben.
Néhány falu teljesítménye kiemelkedően növekedett 2020-ban is, miközben teljes régiók szakadtak le még jobban.
Az év utolsó hónapjában gyorsult az ipari termelői árak emelkedése, éves alapon 22 százalékos volt a növekedés. Az energiaiparban 56 százalékos volt a drágulás. Ez semmi jót nem jelent a fogyasztói árakra, az inflációra nézve.
A járvány alaposan megtépázta a taxitársaságokat.
A kormány a tervezettnél kétszer nagyobb hiányt csinált 2021-ben, pedig az adóbevételek a vártnál sokkal jobban teljesültek. A központi költségvetés adóssága 40 ezer milliárd forint fölé nőtt. A nyugdíjasok számának nőnie kellett volna az első félévben, de csökkent – „feltehetően” a pandémia miatt. A HM szerve kétszer annyit költött páncélosokra és helikopterekre, mint az Emmi szerve oltásokra és tesztekre.
Az IKEA csökkentette az oltatlanoknak járó pénzt, és sok más cég is így tett Nagy-Britanniában, ahol komoly gondot okoz a munkaerőhiány. A karantén elszámolása világméretű probléma, amely egyelőre nem enyhül – derül ki a BBC összeállításából.
Novemberben éves alapon 21 százalék fölé gyorsult a drágulás az iparban, de októberhez képest is 2,7 százalékkal nőttek az árak. A belföldre termelő feldolgozóiparban éves alapon 22 százalék volt az áremelkedés, az energiaiparban 53 százalékos. Biztosra vehető, hogy ekkora áremelkedések meg fognak jelenni a fogyasztói árakban, az inflációban.
A Korda házaspár meghirdette eladásra 1,5 ezer négyzetméteres villáját, de mégsem adják el.
Két körben 84 milliárd forint tőkét emelt az állam, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Mager Andrea miniszter a Magyar Fejlesztési Bankban.
Jelentős memóriachip-gyártás zajlik abban a kínai városban, amit szinte teljesen lezártak, mert újabb járványgóc alakult ki.
A Pénzügyminisztérium rendkívül optimistán tekint előre 2025-ig, növekvő gazdaságot, csökkenő éves hiányokat és államadósságot látnak. A társadalombiztosítási alapok azonban a következő években sem lesznek egyensúlyban. A kormány 2022-ben 1800 milliárd forintot szór a lakosságra, ez alaposan megdobja majd a háztartások fogyasztását és a GDP-t. 2025-ig folyamatosan csökkennek a lakásépítési támogatások és folytatódik az önkormányzatok szorongatása.
Kérdés, mi lesz a pekingi téli olimpiával.
